Tavaly május elsején gondoltunk egyet és lementünk a Velencei-tóra, hogy körbe tekerjük. Számomra ez egy elég nagy falat volt, mert én inkább a séták híve vagyok nem sűrűn szoktam bringára pattanni, nincs is sajátom, mert eladtam még régebben. Amikor megérkeztünk az első dolgunk volt a bicikli bérlés és szerencsére előre lefoglaltuk amit nagyon jól tettünk, ugyanis már az volt az utolsó darab arra a napra, nem is tudtak alacsonyabbat adni ami egy kissé problémás volt számomra, majd mesélem, hogy miért is.

Velencei-tó

Mint már írtam feljebb első utunk a bicikli kölcsönzőhöz vezetett, mi a Gesztenye Bicikli nevű helyet választottuk erről jó értékelések voltak a Googleban. Jelenleg most zárva van de a weboldalukon tájékozódhattok minden fontos információról. A kerékpárkölcsönzőtől a tóig az út kb 10 perc volt.
Amint megtörtént a bérlés egy próbakör után útnak is indultunk a tó felé és nekünk sikerült pont az óramutató járásával ellenkező irányba elindulni amit utólag nem is bántunk, mert arra fele sokkal kevesebben mentek és így tempósabban tudtunk haladni. Az út 30 km hosszú és 3-3,5 óra alatt teljesíthető, de persze van aki ennél sokkal rutinosabb és hamarabb megjárja. Nekünk 3 óra alatt sikerült teljesíteni a távot még úgy is, hogy a nagyobb emelkedőknél le kellett szállnom, mert egyszerűen nem bírtam feltekerni. Olyan sok emelkedő nincs benne, de amik vannak azok közül egy-kettő elég súlyos főleg az olyanoknak, mint én akik nem bicikliznek sűrűn. Megmondom őszintén számomra egy kis csalódást okozott az, hogy nem teljesen a tó körül halad az út, hanem elég sok részen voltak kis utcák, erdős, bokros részek a tavat inkább csak a legelején tudtuk megcsodálni. Útközben ha megéheznétek sok büfé található és vannak kiépített mosdók is igaz azért fizetni kellett 200Ft-ot.
Na és visszatérve arra, hogy miért is okozott problémát a magasabb bicikli azaz volt, hogy amikor egy lejtős részhez érkeztünk élveztem, hogy suhanok nagy sebességgel, de nem tudtam megtartani a kerékpárt és nem is ért le a lábam, emiatt beborultam egy árokba, de azon kívül, hogy megütöttem a térdemet szerencsére más baj nem történt. Az út vége felé van egy kilátó is, mi pihenésképpen oda felmentünk egy kicsit körülnézni.
További információk a tó körről

Várpark és Skanzen Dinnyés

És ha már erre jártok érdemes elmenni Dinnyésre is. A Várpark és Skanzen egy igazán különleges hely, amely méltó módon őrzi és mutatja be a magyar történelem és a középkori várépítészet emlékét. Az, hogy az építkezések során olyan autentikus anyagokat használtak, mint a kő, tégla, fa és föld, igazán különlegessé teszi a kiállítást. Mivel ezek a makettek a rekonstruált várak kicsinyített másai, valóban hiteles képet adnak a magyar várépítés történelméről. Az, hogy Zoltán Alekszi több alkalommal is bekerült a Guinness világrekordok közé, szintén egy figyelemre méltó eredmény. Ez a szakszerű elrendezés még izgalmasabbá teszi a látogatást, hiszen nemcsak a várak, hanem a történelmi Magyarország térképe is életre kel, miközben a látogatók egyúttal földrajzi és történelmi szempontból is egyaránt elmélyedhetnek a múltban. Az, hogy a várak a megyényi pontossággal vannak elhelyezve, segít még inkább kontextusba helyezni őket, és biztosan még nagyobb élményt ad a tárlat. A háromnyelvű táblák is nagy előnyt jelentenek, hiszen nemcsak a magyar látogatók, hanem külföldiek számára is hozzáférhetővé teszik a történelmi információkat. Az emlékoszlopok és a Várkutatók Emlékháza pedig egyedi módon tiszteleg a magyar történelem és a vezető személyiségek előtt. Ha valaki igazán el akar mélyülni a történelmi összefüggésekben, ez egy tökéletes hely a felfedezésre.
Információk